A Szent Domonkos utcai forgalmi telep tervezése

Az autóbusz-közlekedés fejlesztésének koncepciója mind a pesti, mind a budai oldalon 50-50 jármű tárolására alkalmas forgalmi telep létesítését tartalmazta. A helykijelölés során Pesten szóba került a gázgyár Tisza Kálmán téri telke, a Tattersall területe, a Hungária körút mellett fekvő több telek, valamint a régi lóversenytérnek a Szabó József utca közelében fekvő része. A helyszíni szemlék után az utóbbi megszerzése mellett döntöttek. A régi lóversenytér Szabó József utca-Thököly út-Egri utca-
Szent Domonkos (Cházár András) utca által határolt részének kiválasztása több előnnyel járt: a forgalmi telep és a járműtároló csarnok három oldalról szabadon állt; a három utcahatár, tűzbiztonsági okból kedvező volt; városrendezési szempontból ; illeszkedett a Keleti pályaudvar akkor tervezett áthelyézését követő új rendbe; a várható bővítések mellett is elegendőnek bizonyult a csarnok és a kiszolgáló létesítmények telepítésére. A tanács illetékesei a kért terület igénybevételéhez hozzájárultak, és 1927. szeptember 9-én pályázatot hirdettek 50-60 autóbusz elhelyezésére szolgáló forgalmi telep kialakítására.
A budai oldalon az Alkotás és a Hantos (Tarcsay Vilmos) utca sarkán levő telkek közül jelöltek ki hármat (3075 négyszögöl nagyságban) autóbusz-forgalmi telep létesítésére.
A tervpályázatra nem nyújtottak be kivitelezésre alkalmas pályaművet. A bírálóbizottság a régi lóversenytér területéből leválasztott 2300 négyszögöles részt sem alakja, sem nagysága alapján nem találta megfelelőnek. A külföldi tapasztalatokra hivatkozva bizonyították, hogy nagyobb, 120-140 autóbuszt befogadó forgalmi telepek létesíthetők, és tarthatók üzemben a legkedvezőbb költségszinten. A véleményüket a tanács illetékesei elfogadták, és 1928. január 19-i határozatukkal a korábban biztosított területet 8535 négyszögölre bővítették. A döntés nemcsak a távlati fejlesztési lehetőségeket teremtette meg, hanem már az első ütemben is 120-140 férőhelyes forgalmi telep létesítésével számolt. A budai oldalra tervezett forgalmi telep megépítésétől eltekintettek. A megváltozott körülmények alapján a tanács 1928. március 1-jén új pályázatot hirdetett meg. A beérkezett pályaművek között a bírálóbizottság kivitelezésre alkalmasat nem talált. Az 1928. június 20-i döntés után három nappal a harmadik pályázatot is meghirdették, ez is eredménytelennek bizonyult.
Az idő sürgetett, és 1928. november 29-én a tanácsi illetékesek a megbízásba adás útján való tervkészítésről határoztak. Az építési munkákkal dr. Hültl Dezső műegyetemi tanár építészt, a tetőszerkezet megalkotásával dr. Mihailich Győző műegyetemi tanárt, az épületgépészeti tervek elkészítésével a Bánó László és fia tervezőirodát kérték fel. Az érintettek Berlinbe és Hamburgba utaztak tanulmányútra, és a látottak alapján úgy döntöttek, hogy a 72x100 m-es csarnok fölé oszloptámasztás nélküli tetőszerkezetet készítenek. E megoldásnak az üzemvitel szempontjából volt nagy jelentősége. A tervbírálatra dr. Kossalka János műegyetemi tanárt, Petvátz Gyula és Becsi Antal mérnököket kérték fel.
A 100 új jármű megrendelésével, az új forgalmi telep tervezésére kiadott megbízással a fővárosi autóbusz-közlekedés első korszaka lezárult. A kísérletezések, útkeresések után a főváros vezető testülete meghatározta a követendő utat.
Vissza a bevezet.htm-hez

A Szent Domonkos utcai forgalmi telepen 3.9 millió pengőért épített garázscsarnokot, műhelyt, irodaépületet, valamint üzemanyagtároló telepet és töltőállomást a SZAÜ 1930 novemberében vette birtokba. A központi létesítmény üzembe helyezésével az ideiglenes garázs célját szolgáló Miskolci úti objektum felszabadult.
Az átköltözés után megkezdték a 3896 négyszögöles terület két épületének (43 373 beépített lm³) főműhellyé alakítását. E munkálatokat Benczés (Bernauer) István, Balló Alfréd és Soltész István vezette, a vételár és az építési-szerelési munkák ellenértéke 996 000 pengő volt. Elkészültéig a műhelymunkákat az Erzsébet királyné út 55. sz. alatti - a Fövárosi Köztisztasági Hivataltól bérelt - telepen végezték. Az új létesítmény átvétele után felmondták a Flórián Garázs Rt.-vel 1929. március 15-én kötött bérleti szerződést.
Vissza a bevezet.htm-hez

A BSZKRT üzemágai közül a legnagyobb háborús veszteséget az autóbuszüzem szenvedte. A Szent Domonkos (Cházár András) utcai garázst 70 légibomba és tüzérségi lövedék érte, műszaki szenzációt jelentő födémszerkezete nagymértékben károsodott; az épülő Hamzsabégi úti telep hasonló helyzetben volt. A járműkár - 1938-as árakon számítva -16,1 millió pengőt tett ki. Az 1945. február 21-i leltár szerint a Szent Domonkos utcai telepen 9 üzemképes autóbusz volt, ezt a Vörös Hadsereg vette birtokba. Találtak 42 sérült járművet és két használható karosszériát.
Az autóbuszüzem újjáépítésére 1947-ben nagy erőket koncentráltak. Befejezték a Cházár András utcai garázs háborús sérüléseinek helyreállítását és a csarnok üvegezését. A garázst 1948.április 20-ával a mártírhalált halt Récsei Ernőről nevezték el.
Vissza a bevezet.htm-hez